2012.10.22-23 Bakonybél ősszel
Ősszel gyönyörű az erdő, már alig vártam hogy a színes levelek között sétálhassak.
Odafele megálltunk Zirc-Akli után. Az egész környék sárga színekben pompázott:
Az alábbi videó felidézi ezt az igazi őszi hangulatot, ahogy hullanak a sárga levelek:
A rövid pihenő után elérkeztünk Bakonybélbe:
A falu nyüzsgött a turistáktól, a nap perzselően sütött, úgyhogy a kabát is lekívánkozott.
Az érkezés után a Pikoló vendéglőbe siettünk, hogy együnk egy menüt.
Bakonybéli tájház a Fő utcán:
Elindultunk túrázni a falu északi-nyugati irányában a piros+ turistajelzésen. A házakat elhagyva egy keskeny árokszerűn indultunk befelé az erdőbe.
Kinézve balra a tisztásra ez a kép tárult elénk:
Az út végén jobbra fordulva a mészégető kemence felé:
A falu látképe innen:
Mészégető kemence:
Kb. 250 éven keresztül foglalkoztak mészégetéssel a Bakonyban, amit aztán fertőtlenítésre, házak tisztán tartására, meszelésére, illetve kötőanyagként használtak fel. A földbe süllyesztett kör alakú kemence falát tufakövekkel rakták ki. A kemencében tűzteret, elején boltozatos tüzelőnyílást alakítottak ki. A
200-400 mázsa követ a kemence nyitott tetején rakják a tűztérbe (ennek kb. a fele lesz mész). Ezt követően a felsőrészt boglya alakúra púpozzák. A
meszet 13-25 köbméter fával égetik 3-4 napon át, a hőmérsékletet folyamatosan emelve 825° fölé. Végül a kemencét
hűlni hagyják, majd kirakják a kész égetett meszet, amelyet száraz helyen kell tárolni. Szekerekkel távoli helyekre is szállítottak. Bakonybélben utoljára az 1990-es évek elején égettek meszet.
Jobbra rátértünk egy aszfaltos útra, mely a falu északi részére vezetett:
Itt felültünk egy lesre gyönyörködni az erdő színeiben:
Kismadarak csiripeltek:
Este húst grilleztünk a kertben:
Másnap felmentünk a Köves-hegyi kilátóhoz, mely a falu keleti oldalában magasodó Köves-hegyen található. A hegy névadó bányájában egykoron mészkövet fejtettek.
A kilátóból rálátni a völgyben megbúvó házakra. A panorámával nem lehet betelni:
Már a faluból lehetett látni a hegy szélén húzódó ritkás fenyősávot, mely elhatárolja a falut a mögötte rejlő erdőrengetegtől. Előző napi túránkon már felfigyeltünk itt egy fából eszkábált szerkezetre, én hídnak néztem. Most fény derült a dologra: ez a Köves-hegyi kilátó!
