Tés

2012.04.30 Tés

Egykor 4 szélmalom volt Tés határában, mára csak 2 maradt fenn. Helt József malmát 1840-ben Pircher János készítette, az 1924-ben épített mások malom Ozi János nevéhez fűződik. A két felújított szélmalom ma is működőképes.

A közeli lovarda:

Várpalota - Öskü - Hajmáskér

2012-04-30 Várpalota - Öskü - Hajmáskér

Várpalota:

Öskü:

A kerektemplom a 11. században épülhetett. A jelenlegi tetőformát a 18. század elején alakították ki.

A 15. századi vaskulcsot a veszprémi múzeum őrzi.

Hajmáskér:

A szovjet déli hadseregcsoport volt bázisán áll a Tüzérlaktanya épülete:

A 6000 négyzetméter alapterületű kastélyt 1906-ban építették tüzérségi lövőiskolának. Ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb katonai telepévé vált. A szovjetek 1945-től 1990.11.15-ig használták.

Olaszfalu

2012.04.29-05.01 Olaszfalu

Olaszfalu Zirctől 5km-re fekvő kis település. Úgy keveredtünk ide, hogy csak itt találtunk szállást a hosszú hétvégére. A tési szélmalmokat akartam megnézni, de a közvetlen környéken foglalt volt minden szállás. Így utólag nagyon örülök, hogy megismertem ezt a falut, nagyon kellemes 3 napot töltöttünk itt.

A templom 1764-ben épült:

A Regina Vendégház a Major utcában található.

A ház udvarában régi eszközökből egy mini múzeumot alakítottak ki:

A pitypanggal teli kert igazi tavaszi hangulatot árasztott:

A kerti kuckóban jókat pihentünk, olvastunk:

Mivel a ház szülői örökség, megőrizték a régi emlékeket, berendezési tárgyakat. Bár a ház gyönyörűen fel van újítva, az igazi népi elemeket meghagyták, amitől kicsit úgy érezte magát az ember, mintha visszarepült volna az 1900-as évek elejére. Jó volt nézegetni a régi fényképeket, a családfő volt bányász sapkáját, a hímzett terítőket, a szalmadíszt a falon, a faragott botot. Az egész épületben áradt a levendula illat. A tulajdonostól mini üvegekben házi pálinkát kaptunk ajándékba.

 

 

Este a bográcsban nyúlpörkölt készült:

Az utca végéről indul az Eperjes tanösvény:

(Sajnos az útvonal nincs jól kitáblázva, így össze-vissza keringtünk)

Eperkés-hegy tetői szelvény: középső kréta - 105 millió év

Mészkősziklák:

Kilátás a domb tetejéről:

16-os jelzés: Kőfaragások:

15-ös jelzés: Zsomboly:

4.-es jelzés: Kréta mészkő - 103 millió év:

Barlangrés:

17-es jelzés: Mészégető:

 

A Regina vendégház szobájában megtaláltuk az alábbi könyvet, amelyet Tádé atya, azaz Mozsgai József írt a faluban történt szörnyű tragédiáról, amely a második világháborúban történt.

A könyv írója felkereste az áldozatok hozzátartozóit, ismerőseit, hogy meséljék el, mit történt azon a fájdalmas pénteki napon.

Előzmények: 

A környező falvakból minden fiatalt bevagoníroztak Zircen és nyugatra indították őket leventének. Olaszfaluban Dobos Antal volt a bíró, akinek volt egy fia. A bíró néhány elöljáróval elintézte, hogy a helyi fiataloknak ne kelljen leventének vonulniuk.

Események:

1945 januárjában már látni lehetett, hogy a németek vesztésre állnak. A magyar hadvezetéssel SS hadosztályokat állíttattak fel. Január 29-én megalakult az un. "Bakonyi brigád" az oroszok utánpótlási vonalainak meghiúsítására. Mire az oroszok március 19.-én megtalálták a magyar "partizánság fészkét" Csőszpusztán, mindenki eltűnt onnan. Felkutatták a környékbeli falvakat hiába, mert az ottani fiatalokat mind elvitték leventének Németországba. 1945 március 22-én este 9 körül az oroszok elérték Olaszfalut. A helyiek pincékben, bunkerekben húzódtak meg a front elől. A szovjet sebesültek ellátására a Plébániát rendezték be műtőnek, de a lakosok a golyózápor miatt a saját sebesültjeiket nem merték ide elhozni. Az oroszoknak feltűnt, hogy szinte minden második háznál van fiatal férfi. Azt hitték, ők alkotják a "Bakonyi Brigádot", így március 23-án elindultak a kivégzések...

Volt akit a pincéből, vagy a házuk udvaráról hajtottak a kenderföldre és a sarki kereszttől  nem messze agyonlőtték őket. Onnan a majorságba vitték az áldozatokat, a leégett magtárba. Volt akit itt lőttek le. A magtárat megközelíteni nem lehetett, mert őrizték.

3 fiú elhatározta, hogy elbújnak az Eperjes hegyén az ördöglyuk barlangba. Rossz ötletnek bizonyult. Egész éjjel lángolt a harc a németek és az oroszok között. Reggelre a 3 fiút már az orosz parancsnokságra vitték, majd az udvaron hátba lőtték őket. Egy akkor 10 éves kislány látta ezt az ablakból. Azt mesélte, a mai napig nem mer bemenni abba a pajtába, ahova az oroszok a lelőtt fiúkat behúzták.

(A Regina Vendégház tulajdonosának édesanyja, az akkor 18 éves Regina, Malatinék uradalmi cselédje volt. A családdal a majorság pincéjében rejtőztek el. Malatin Tibor rádiójáról azt hitték rádió adó-vevőn tájékoztatja a németeket, ő is a magtárban végezte.)

1945 március 25-én egy tehén húzta szekérre dobták az áldozatokat, hogy a temetőbe egy kiásott gödörbe helyezzék őket. A bíró egy kis botocskára írta a neveket, lehessen tudni, ki hol van. A tömegsír beszentelésére csak április 8-án kerülhetett sor. 33 ember vesztette életét ártatlanul.

A miértre az orosz tiszt ezt felelte:

"Háború van. Háborúban sokminden megtörténik, Tévedés is."



A szomorú történetet olvasva elhatároztuk, hogy elindulunk megkeresni azokat a helyszíneket a faluban, ahol az események történtek:

A barlang, ahol a 3 fiú próbált elbújni:

A kenderföld felé vezető út (ezen az úton kísérték végig az áldozatokat)

Ez lehetett a sarki kereszt, ahol lelőtték őket:

A majorság:

Plébánia (itt volt a szovjet műtő)

Áldozatok emlékére 2001-ben emelt emlékmű :

Döbrönte

2012.04.08-10. (húsvét) Döbrönte

E festői környezetben fekvő Bakonyi kis falu a kedvencem. A házak mögötti dombon Szarvaskő várfalának romjai magasodnak az égbe, a falu végi domboldalon birkák legelnek, a közelben patak csörgedez... 

Íme néhány tipikus kép a faluról:

 

Szarvaskő várának története:

A Szarvaskő vára Himfy Benedek, pozsonyi ispán tulajdona volt, aki a 14. században Nagy Lajos királytól kapott engedélyt a megépítésére. A Himfy család tagjai rablólovagokká váltak, így Hunyadi Mátyás elkobozta a birtokaikat és Kanizsai László bárónak adta. Végül a várbirtok visszakerült a Himfy családhoz. 1499-ben Himfy Orsolya hozzáment Essegvári Ferenchez, így a férjhez került a vár zálogul, aki később megépíttette a külső várat. A 16. században valószínűleg egy török portyázó csapat rombolhatta le az épületet.

Ferenc Tamás grafikája szerint így nézhetett ki a vár:

Mára ez maradt belőle:

  

 

A várban minden ünnepnapon várjátékokat tartanak, sajnos erről lemaradtunk.

A falu látképe a várból:

1815-ben építették ezt a rendhagyó alakú katolikus templomot:

Néhány szó a faluról:

A környéken talált római sírláda azt jelzi, hogy a terület már a római korban is lakott volt, de a falu nevét először 1240-ben említik. Az Öregbakony vidéke az 1300-as években a Csák nemzetségé volt, Döbrönte környékét Hym fiai vették meg. 1325-ben Hymfi László volt Hölgykő és Csesznek királyi várnagya. Pál fia, Benedek volt Nagy Lajos király hadvezére, aki Döbrönte melletti Jákótelket kapta birtokadományul a királytól. Majd 1367 körül felépíttette Szarvaskő várát a dombtetőn. A török időkben elnéptelenedett a terület, melyet 1761-ben Somogyi Miklós földesúr német zsellérekkel betelepített a mai falu helyén. 1941-ben a lakosság 88%-a német volt. A 2. világháború után többségüket kitelepítették Németországba.

Bitva-patak a falu határában:

 

 

  

Az Üdülőfaluban töltöttük a hosszú hétvégét:

 

 

Másnap délelőtt elindultunk körbejárni a környéket a falu nyugati irányába:

Kilátás a hídról:

Órákig el tudnék itt ücsörögni a patakparton:

Falu melletti erdős rész:

A vár a távolban:

Fekete tehéncsorda a szomszédos domboldalon:

Délután elindultunk megnézni a várat.

Mire odaértünk a falutáblához, már jöttek a sötét felhők:

Itt már teljes sötétség borult a várra.

Sikerült kiválasztanunk a legrosszabb időt a vár meglátogatásához:

Viharos szél fújt, és néhány percig még hó is esett!

 

A szél elől a várfal mögé menekültünk:

Már kezd szakadozni a felhőzet és előbújni a nap:

Késő délután egy rövid erdei sétát tettünk a zöld+ jelzésen dél felé:

Házikó az erdő mélyén:

Már megy le a nap:

 

Gyönyörű narancssárga volt az ég alja:

Üdülőfalu a távolból:

A 2. nap túránkat Farkasgyepűre terveztük, az alábbi turistaútvonalon:

A zöld vonal turistajelzésen indultunk el:

 

Mocsári gólyahír az út mentén:

 

A Polányi-Mánc-hegy lábánál található az Ödön-forrás:

Csodálatos erdei utakon mentünk keresztül:

A vadászház mellett rátaláltunk egy erdei tavacskára:

 

Itt aztán volt medvehagyma dögivel, hazafele szedtünk is belőle:

 A tavacskán keresztülfolyó Köves-patak mentén vezetett az utunk:

A patakpart virágai:

 

Ez vajon milyen erdei virág lehet?

A szintkülönbségek hatására kisebb zuhatagok alakultak ki:

 

A kanyargó patak felett fa hidacskák segítették az átjárást

Érdemes meghallgatni a patak zúgását az alábbi videón:

Következő látnivaló a Csurgó-kút:

A kút vízesése a Köves-patak szintkülönbsége miatt jött létre.

 Érdemes megpihenni a völgyben található parkban:

Farkasgyepűre vezető út:

Farkasgyepűre érkezve a Nimród Étterem teraszán erőt gyűjtöttünk a visszainduláshoz.

Elhagyva a falut egy birkanyáj legelészett a fa alatt:

2012.04.10 Túra Bakonyjákóra:

A sárga vonal turistajelzés egyenesen a faluba visz. A Bitva-patak mellett haladtunk:

 

 

 Bakonyjákó temploma:

 
Harangtorony: