A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Farkasgyepű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Farkasgyepű. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. április 1., hétfő

Farkasgyepű

2013.03.31-04.01 Húsvét Farkasgyepű-Németbánya

Húsvét vasárnapján sűrű esőzésben indultunk útnak Farkasgyepűre. Ezidáig ebben a faluban csak átutazóban voltunk, most azonban sikerült egy vendégházban szállást foglalnunk. Már Pápa előtt intenzív havazás váltotta fel az esőt, és Farkasgyepűre érve az egész falut beborította a hó. Hát nem így képzeltük el a húsvétot...
A falut átszelő Petőfi utca látképe:

Néhány szó Farkasgyepűről:
 A Bakony legtisztább levegőjű falujának számít, nem hiába itt található a tüdőgyógyintézet (1928-tól), hiszen a 410 méter magas vidékre a szubalpin éghajlat jellemző. A település nevének eredetéről a következő szájhagyomány járta: Ezen a vidéken farkasok éltek, akik veszélyt jelentettek a lakosságra és az erre járókra, így az utazók szalmakévéket dobáltak le a szekérről a farkasok elriasztására. Az 1700-as évek elején megszűnt a farkasveszély, és a forrásokat érintő "királyi út" biztonságosabb közlekedést ígért. De hogy az utazót és lovát ne gyötörje az éhség, csárdát telepített ide a Veszprémi Püspökség. Innen eredhetnek a következő elnevezések: Csárda, Koplaló illetve a Wirtshäuzl. Ez utóbbi név ma is él, hiszen a sváb szó (jelentése: kiskocsma) a falu német anyanyelvű lakosságától ered.



(Állítólag a  helyi csárdában a híres bakonyi betyár Savanyú Jóska és bandája is többször megfordult.)


Mivel a kiskocsma (Wirtshäusl) nem mindig tudta az erre járók sokaságát ellátni, elnevezték Koplalónak. (Ez persze csak feltételezés, de a Koplaló nevet máig őrzi a szomszédos hegy). Nekünk a faluról mindig a finom ebéd jut eszünkbe, hála a Nimród Vendéglőnek, ahova minden alkalommal betérünk, ha erre járunk:


Sarlós Boldogasszony római katolikus templom:


Az első látásra ódonnak tűnő templom valójában 1909-re épült fel báró Hornig Károly veszprémi püspök irányításával, akinek a címere megtalálható a bejárat felett:

A templomot a csurgókúti kőbányában fejtett homokkövekből építették.



(Érdekességképp: Iharkút települést 1981-ben megsemmisítették, miután a falu alatt bauxitot találtak.  Néhány családot Farkasgyepűre telepítettek át, számukra nyitották az Iharkút nevű utcát)

A falut elhagyva az út menti parkolóban megálltunk egy sétára:

 


 Hóvirágra bukkantam a hóban:


 


 Másnap egy túrát szerveztünk Farkasgyepűről Németbányára - érintve a Pisztrángos tavat.
Utunkat a kék+ jelzésen kezdtük a kemping bal oldalán húzódó erdei ösvényen:


Vaddisznó nyomokat találtunk a kemping előtt, itt eszegethették a földről a makkokat.
A friss nyomok láthatók az erdő ösvényén:




Németbánya határában húzódó Bitva-patak:



Németbánya:


Tájház:


Szent Márton püspök Templom:
 Maria Todte szülőfaluja iránti szeretetből kezdeményezte az emlékkápolna felépítését a kitelepítettek emlékére. Ő 14 éves volt, amikor családjával el kellett hagyniuk a falut. Adományokból és a helyiek munkájából 1998-ban megépült a templom.

A faluból jobbra lekanyarodva (déli irányban) beértünk az erdőbe.

Virágok a hóban:

A tegnapi nagy havazás és erős szél hatására hócsíkok virítottak a fákon:

Sikerült egy őzikét lencsevégre kapni:

A falutól a Pisztrángos-tóig a sárga hal jelzés vezet:

A Pisztrángos-tavat 1973-ban hozták létre a Bitva-patak felduzzasztásával.




A piros+ jelzésen indultunk vissza Farkasgyepű felé.


Farkaséhesen Farkasgyepűre érve betértünk a Nimród Vendéglőbe egy cigány pecsenyére.
A falut elhagyva az autóút mentén többször megálltunk, ugyanis

...jobbról tehéncsordát vettünk észre:



...balról szarvasok vonultak:

 
  
 


Van egy domboldal Bakonyjákónál, ahol meg szoktunk állni. Most vaddisznók túrtak a közeli völgyben:






(Faluismertető a www.schwaben.hu oldalon)

2012. szeptember 15., szombat

Bakonyjákó, Farkasgyepű, Bánd, Márkó

2012. 09.15 Bakonyjákó, Farkasgyepű, Bánd - Essegvár, Márkó - kápolna

Ezen a hétvégén elindultunk a Bakonyba, abban a reményben, hogy valahol találunk szállást, útközben betértünk néhány faluba.

Bakonyjákó előtt megálltunk egy pihenésre egy út menti dombon.

 
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a a szomszédos domboldal tetején valami mozgás van:

Csak úgy csorogtak le a bárányok a dombtetőről...


Messziről látszik Bakonyjákó templomának tornya:



Farkasgyepűn megálltunk a Nimród étteremben, ettünk egy Nimród tálat:




BÁND:
Bándra csak azért mentünk be, hogy megnézzük Essegvár romjait, amit már a főútról lehetett látni.

Bánd egy aranyos kis bakonyi falucska. Az itt talált ókori leletekből feltételezhető, hogy már a római korban lakott volt. 1233-as oklevélben említik először a falut. Nevét első tulajdonosáról kaphatta a 13. században.

Szent Anna templom tornya:


A katolikus templom 1795-ben épülhetett, a bejárat fölött 1863, a tornyon 1884-es évszám szerepel.

A Séd-patak melletti mészkőszirten magasodik Essegvár egyik megmarad bástyája:


A várat Igmándi András építette 1279 és 1309 között. 1309-től a Lőrinte nemzetséghez került, majd a Segvári vagy Essegvári Család birtokolta a 16.századig. 1401 után királyi birtok lett, a Rozgonyiak a vár egy részét zálogbirtokul kapták a királytól, majd az Újlakiakhoz került. 1499 után Essegvári Ferenc feleségével Himfy Orsolyával Essegvárról Döbrönte várába tette át székhelyét, így a vár hanyatlásnak indult. Állítólag Kinizsi Pál felesége volt az utolsó ismert tulajdonos.

A kálvária emlékművet 1933-ban emelte a helyi lakosság:


Innen rálátni az egész falura:


A várat dél és kelet felől szárazárok védte:

A gótikus vár a völgyben húzódó utat őrizte vámszedő joggal. 

A vár így nézhetett ki:

A vár alapja:
 Valószínűleg az 1552-es török ostrom során pusztulhatott el.


Innen utunk tovább vitt Márkó falu felé. A falu határában látható kiskápolna:


Most csak az autóból fényképezve, de egyszer jó volna közelebbről is megnézni.