Tihany - Barátlakásoktól az apátságig

2013.06.30 Tihany

A szabad strandtól kezdtük a sétát. Innen gyönyörű a kilátás Balatonfüredre:

Sajnos elég hideg szél fújt, és a víz sem volt meleg, úgyhogy most az úszás elmaradt.

 

Egy erdei ösvényen lehet eljutni a barátlakásokhoz:

Kisebb gyaloglás után felértünk az Óvár tetejére, kilátás innen:

folyt. köv.

Tihanyi körtúra

2013.01.01. Tihanyi körtúra

Tavaly, ugyanígy újévkor tettünk egy sétát a tihanyi Belső-tónál. Itt különböző túraútvonalakat találtunk, melyeket nem tudtunk bejárni a csöpörgő eső miatt, csak a kilátó dombig jutottunk. Ekkor elhatároztuk, hogy tavasszal visszajövünk egy egész napos túrára. Erre most sikerült sort kerítenünk, persze csak azért, mert kizárólag Balatonfüreden találtunk szilveszterre szállást. A túrát Tihany-Sajkod strandjánál kezdtük. Utoljára nyáron jártunk itt. Az akkori tömeg helyett most teljesen kihalt volt a part. Furcsa így látni:

A túránkat a Tihanyi-félsziget északi-nyugati részéről kezdtük, a strandot elhagyva a part menti betonos úton haladtunk:

Az erdei teázónál kimentünk a MOHOSZ horgászstéghez:

A Szarkádi erdőn keresztül vitt tovább az utunk. Ez az erdő a félsziget délnyugati peremének hegyvonulatán fekszik. Elsősorban cseres–kocsánytalan tölgyest láthatunk, de egyaránt megtalálható itt a molyhos tölgy, virágos kőris, mezei juhar és a mezei szil.

Mivel nagyon magasan jártunk, kicsit letértünk az ösvényről, hogy lenézzünk a Balatonra. Innen fentről gyönyörű a kilátás: Olyan, mint a tengerpart...

Az ágakat mindenütt zúzmara borította:

Itt már közel 198 méter magasan járunk. Lassan közeledünk a Gejzír-mezőhőz.
Az alábbi sziklaképződmény neve: Félbevágott kúp.

Lassan leereszkedünk a szántódi révre lejtő hegy lábához. Sajnálkozva tapasztaljuk, hogy utunk fő célja, az újlaki templomrom a hegy alján van, így visszafele megint felfelé kell kaptatnunk.

Ezen a helyen feküdt egy középkori révészfalu Újlak néven. Az elnevezés valószínűleg a révhez közeli területen újjáépült községre utal. Újlak neve IV. Kelemen pápa által kiállított oklevélben bukkan fel 1267-ben, amelyben felsorolják az apátság javait. Itt lakhattak a félsziget révészei, halászai és a révre felügyelő katonák. A falu egészen a 16. századig lakott volt, a török időkben elpusztult.

A feltehetően 11. századi alapítású falu román-gótikus stílusú templomát a 12-13. században építették. A kápolna védőszentje Szent Margit volt. A nyugati oldalon találhatjuk a bejárat helyét. A közel 6x6 méteres négyszögletes hajó keleti oldalához kapcsolódó kicsiny szentély keresztboltozatos, melynek fala ma is látható:

A templom déli főhomlokzatát a 14-15. században átépítették.

A szentély falának közepén, két és fél méter magasan kialakított résablak:

A falazat vulkáni eredetű, sötétbarna és szürke bazalttufából, vörös és fehér tört kövekből vegyesen rakva készült. A nyolcszáz éves templom ablakívének és rézsűjének szép kidolgozása az akkor élt mesteremberek munkáját dicséri. Az ódon falak középkori hangulatát sajnos elrontja a közelben magasodó Club Tihany Hotel épülete.

Ezt követően elindultunk meghódítani a 208 méter magas Cser-hegyet. A zúzmarás erdőben sétálva megpillantottunk egy kősáncot:

A kilátó magaslaton:

Az Aranyház nevű gejzírkúpot tavaly már megnéztük, csak akkor a tiszta idő miatt messzire el lehetett látni, most csak a zúzmarás fákban gyönyörködhettünk.

 Ezek a sziklaképződmények mintegy 3 millió évvel ezelőtt keletkeztek. 

Végül leértünk a Belső-tóhoz. Sajnos elég nagy a köd, így az apátság csak halványan látható:

 

A Lapi-dűlő melletti úton csipkebogyó ösvény vezetett. Nekiláttunk a bogyógyűjtésnek.

A Rátai-csáva nevezetű hely mentén haladtunk, ahol egy kis levendulaültetvényre leltünk:

Szőlőből nincs hiány ezen a területen:

Már kezdtem fázni és fáradni. Felpillantottunk a közelben magasodó hegyre, ó, de jó, hogy nem erre megyünk! Csak az tartotta bennem a lelket, hogy nincs messze az autó, és nem kell többet hegyet mászni => tévedtem...

Délre tartva egy tanya 4 kutyája visszafordulásra késztetett minket, ezért a rövidebb út helyett kénytelenek voltunk felmászni a meredek hegyoldalon. Így értünk fel a környék legmagasabb hegyére a 235 méteres Csúcs-hegy tetejére.

Muszáj volt pihenőt beiktatnunk, mert a hegymászás kivette a csapat erejét.
A hegyről lefele menet néhány méter hosszan szakadékos rész következett:

 A Csúcs-hegy tetejéről szép Balatoni panoráma tárul elénk:

Végre visszaértünk a Levendula táblához, azaz a part menti sétányhoz.

Kacsák a jégen:

Fél 12-től délután 3-ig a pirossal jelölt útszakaszt jártuk be, kb. 13 km-t.

A sok séta után irány a Peron Pizzéria!

Hazafele megálltunk a kivilágított csopaki gőzmozdonynál:

Tihany télen

2012.01.01 Tihany

Sétánkat a tihanyi Belső-tónál kezdtük. A Belső-tóról azt kell tudni, hogy a Balaton felett 25 méter magasan egy vulkáni kráterben helyezkedik el. Sajnos fürödni nem lehet benne, horgásztóként üzemel. Vízmélysége csupán 2-3 méter.

A közeli legelőn egy szarvasmarha gulya heverészett:

A magyar szürke marha igazi hungarikum, hiszen hazánkban őshonos, védett háziállat. A hagyomány szerint a magyarokkal érkezett a Kárpát-medencébe. A borjak színe születéskor barnás-rózsaszín, aztán világosodni kezdenek, majd fél éves korukra beszürkülnek.

Balra az erdőbe vitt egy turistaösvény, ezen feljuthatunk a legnagyobb gejzírkúphoz, amit Aranyháznak neveztek el a sziklákat borító sárga zuzmókról:

Erről a magaslatról rálátni a környező területre, és lehet látni az apátságot is:

A gejzírkúp sziklaképződményei évmilliókkal ezelőtt alakultak ki, amikor a törésvonalak mentén felszínre bukkanó hévforrások hirtelen lehűlő vízében kicsapódott az oldott mész- és kovatartalom, melyek fokozatosan növelték a kúpot.

Ebben a kőépítményben kőzetbemutató termet rendeztek be, ahol többek között láthatjuk a füredi mészkő, vörös homokkő, pannon-kori üledék egyes kőzeteit.

Átjáró-kúp:

Olyan forráskúp, mely különböző fázisokban keletkezett. Először a felszínre ömlő hévízből tömeges gejzírit rakódott le, ezt szakította meg a vasas oldott anyagok lemezes kicsapódása, majd folytatódott a tömeges mészkiválás. A függőleges törések mentén szintén vastartalmú, lemezes szerkezetű anyag vált ki. Ezután a szénsavas oldatok barlangot vájtak a kúp belsejébe...

Kalapos-kúp:

A gomba formájú sziklaképződmény úgy keletkezett, hogy az alsó töredezett kőzetet a hajdani hévizek, forró gőzök  a repedések mentén megbontották. Ez a gyengébb szerkezetű rész gyorsabban pusztulva nyakszerűen elkeskenyedett, míg a felső szilárd kőzettömeg megőrződött, jobban ellenállt az időjárási viszontagságoknak.

Borsóköves-kúp:

A szénsavas áttört víztől lyukacsossá vált kőzetet a vasas oldatok járták át. Egy újabb fázis hévizei borsóköves és más érdekes mészkiválásokat raktak le az üregekben.