Gondoltad volna, hogy erről egy helyről még egy kisbolygót is elneveztek?
A Nemzetközi Csillagászati Unió ugyanis 2010-ben 5 magyar felfedezésű kisbolygót fogadott el, közülük egyik a Ráktanya nevet kapta, mint a hazai amatőr csillagászat legendás bakonyi észlelőhelye.
Ráktanya a Hajag-hegy oldalán fekszik, bent az erdőben. Megközelíteni egy nehezen járható földúton lehet.
A tanyát az 1920-as években Rák Károly építette, aki Katlankút néven említi a helyet. A Szentgáltól 15 km-re fekvő 70 holdas bokrokkal borított legelőt mezőgazdasági célra használta. A gazdaságot azzal kezdte, hogy Olaszfaluból 20 mangalica süldőt vásárolt. A szaporulat a Somogyban vásárolt berkschiri fajtával növekedett igazán. 1931-32 körül kezdődött el a talaj megmunkálása. A hozzá vásárolt 80 hold további földet szintén megművelte. Házat építettek, majd kiköltözött a család és az alkalmazottak. A tápanyagokban gazdag föld bőven termett. A mákgubót a Herbária vásárolta fel, a sárgarépa és a karfiol a budapesti vásártelepen kelt el, az olajlen magját pedig a Futura gabona felvásárló vette meg, de Városlődön is ültettek belőle. Termett még fehérgyökér, szójabab, gabonafélék, valamint megpróbálkoztak a ricinussal is. A főleg alma- és körtefából álló 5 holdas terület gyümölcseit és a sertéseket piacon értékesítették. A gazdaság jól ment, a környező falvakból átlagosan 20 munkás dolgozott itt. A 30-as évek végén az erdőgazdasághoz érkezett feljelentés alapján a tulajdonost megvádolták, hogy az erdőket felszántotta. Az évekig húzódó tárgyalásokat végül elsodorta a háború. A virágzó gazdaságnak a kulák elszámoltatásokkal lett vége, amikor Rák Károly 1951 végén 7 hónapra a veszprémi börtönbe került. Ezek után szinte teljesíthetetlenül magasra emelték a beszolgáltatási limitet, adókat. Az ellehetetlenített helyzetben a tulajdonos odáig jutott, hogy 1953-ban az Állami Erdőgazdaságnak ajánlotta a teljes területet az épületekkel együtt. 1955-ig az erdőgazdaságnak dolgozott a gyümölcsös kezelőjeként. Majd a tanya egyre elhagyatottabb lett, 1984-ben pedig az utolsó lakó is elhagyta a területet. A Veszprém Megyei Művelődési Központ népművelője kitalálta, hogy táborhelyet kellene itt kialakítani. Így Ráktanya 1986-tól nyári táborozóhelyként, majd 1996-tól magánkézbe kerülve turistaszállóként üzemel.
Mivel nem találtunk sehol szállást a Bakonyban, gondoltuk kipróbáljuk Ráktanya valamelyik épületét. A 4 különálló ház közül a Vadászházat kaptuk:
(A tulaj először kidobta az egeret az egérfogóból, majd átadta a kulcsokat)
A szobánk:
A konyha:
A környék bükkösei kellemes erdei sétákat kínálnak. Ide több éjszakára viszont csak azok jöjjenek, akik tudják mellőzni a mai civilizáció vívmányait (mobiltelefon, tévé), és szállás terén sincsenek igényeik, beérik az erdei wc-vel, és a korlátozott melegvíz-fogyasztással. Este korom sötét van, udvari világítás nincs.
De mindezekért kárpótol a csend, a nyugalom, a természet közelsége, a meghitt régi tanyasi hangulat, és a környező bokrok alól előbújó őzikék, nyulak látványa.
Szentgál felé vezető úton a kis ravazdi vidáman ugrándozott a fűben, mit sem sejtve, hogy lencsevégre kerül. A dudaszóra óriásit ugrott, de ezt a pillanatot pont nem sikerült elkapni. :-(
Sorozatfelvétel:
Ölyvöt is láttunk a fűben:
Lókút felé az út:
Akli felé a Bajor-hegy lábánál egy tehéncsorda legelészett:
