Ezen a vasárnapi napon hazaindulásunk előtt egy rövid túrát terveztünk. Gondoltuk megnézzük Bakonyújvár romjait. Bakonybél után néhány km-rel letettük az autót, és elindultunk jobbra az erdőbe a kék turistajelzésen.
A turistaút félkör alakban vezetett fel egyre meredekebb útszakaszon, míg végül felértünk a 434 méter magas várhegyre:
A hegy tetején:
Az egykori várnak csak az alapja látszik.
A vidéket a Podmaniczky család a királytól kapta adományként. A várat 1529-1533 között építették egy őskori
földvár 10 méteres sáncárkai közé. A külső vár a meredek hegynyereg felől zárta le a területet. A várkapuhoz egy felvonóhíd ívelt a külső sáncárkon. A papucs alakú 7000 négyzetméteres alapterületű belső vár 185 méter hosszú volt.
A rablóvár urai a Gerence-völgy kereskedelmi utján fosztogattak, rettegésben tartva a környéket, főként a bakonybéli apátságot.
Podmaniczky
János zsoldosainak rablásait még Nagyszombat
környékén is megszenvedték. Portyázásaiktól menekült a
lakosság. Szapolyai János 1537-ben Podmaniczkynak adományozta a Veszprém megyei Palota várát is. A nagyhatalmú főúr a
Dunántúlon is megkezdte a harácsolást, míg öccse, Rafael a Vág
mentét uralta.
Visszafelé persze nem a kitaposott ösvényen mentünk, ahol feljöttünk, hanem a rövidebb, de meredekebb hegyoldalon:
De jó, végre leértünk:
Meredekség:
