Húsvét vasárnapján sűrű esőzésben indultunk útnak Farkasgyepűre. Ezidáig ebben a faluban csak átutazóban voltunk, most azonban sikerült egy vendégházban szállást foglalnunk. Már Pápa előtt intenzív havazás váltotta fel az esőt, és Farkasgyepűre érve az egész falut beborította a hó. Hát nem így képzeltük el a húsvétot...
A falut átszelő Petőfi utca látképe:
Néhány szó Farkasgyepűről:
A Bakony legtisztább levegőjű falujának számít, nem hiába itt található a tüdőgyógyintézet (1928-tól), hiszen a 410 méter magas vidékre a szubalpin éghajlat jellemző. A település nevének eredetéről a következő szájhagyomány járta: Ezen a vidéken farkasok éltek, akik veszélyt jelentettek a lakosságra és az erre járókra, így az utazók szalmakévéket dobáltak le a szekérről a farkasok elriasztására. Az 1700-as évek elején megszűnt a farkasveszély, és a forrásokat érintő "királyi út" biztonságosabb közlekedést ígért. De hogy az utazót és lovát ne gyötörje az éhség, csárdát telepített ide a Veszprémi Püspökség. Innen eredhetnek a következő elnevezések: Csárda, Koplaló illetve a Wirtshäuzl. Ez utóbbi név ma is él, hiszen a sváb szó (jelentése: kiskocsma) a falu német anyanyelvű lakosságától ered.
(Állítólag a helyi csárdában a híres bakonyi betyár Savanyú Jóska és bandája is többször megfordult.)
Mivel a kiskocsma (Wirtshäusl) nem mindig tudta az erre járók sokaságát ellátni, elnevezték Koplalónak. (Ez persze csak feltételezés, de a Koplaló nevet máig őrzi a szomszédos hegy). Nekünk a faluról mindig a finom ebéd jut eszünkbe, hála a Nimród Vendéglőnek, ahova minden alkalommal betérünk, ha erre járunk:
Sarlós Boldogasszony római katolikus templom:
Az első látásra ódonnak tűnő templom valójában 1909-re épült fel báró Hornig Károly veszprémi püspök irányításával, akinek a címere megtalálható a bejárat felett:
A templomot a csurgókúti kőbányában fejtett homokkövekből építették.
(Érdekességképp: Iharkút települést 1981-ben megsemmisítették, miután a falu alatt
bauxitot találtak. Néhány családot Farkasgyepűre telepítettek át,
számukra nyitották az Iharkút nevű utcát)
Hóvirágra bukkantam a hóban:
Másnap egy túrát szerveztünk Farkasgyepűről Németbányára - érintve a Pisztrángos tavat.
Utunkat a kék+ jelzésen kezdtük a kemping bal oldalán húzódó erdei ösvényen:
Vaddisznó nyomokat találtunk a kemping előtt, itt eszegethették a földről a makkokat.
A friss nyomok láthatók az erdő ösvényén:
Utunkat a kék+ jelzésen kezdtük a kemping bal oldalán húzódó erdei ösvényen:
Vaddisznó nyomokat találtunk a kemping előtt, itt eszegethették a földről a makkokat.
A friss nyomok láthatók az erdő ösvényén:
Németbánya határában húzódó Bitva-patak:
Németbánya:
Tájház:
Szent Márton püspök Templom:
Maria Todte szülőfaluja iránti szeretetből kezdeményezte az emlékkápolna felépítését a kitelepítettek emlékére. Ő 14 éves volt, amikor családjával el kellett hagyniuk a falut. Adományokból és a helyiek munkájából 1998-ban megépült a templom.
A faluból jobbra lekanyarodva (déli irányban) beértünk az erdőbe.
Virágok a hóban:
A tegnapi nagy havazás és erős szél hatására hócsíkok virítottak a fákon:
Virágok a hóban:
A tegnapi nagy havazás és erős szél hatására hócsíkok virítottak a fákon:
Sikerült egy őzikét lencsevégre kapni:
A falutól a Pisztrángos-tóig a sárga hal jelzés vezet:
A Pisztrángos-tavat 1973-ban hozták létre a Bitva-patak felduzzasztásával.
A piros+ jelzésen indultunk vissza Farkasgyepű felé.
Farkaséhesen Farkasgyepűre érve betértünk a Nimród Vendéglőbe egy cigány pecsenyére.
A falut elhagyva az autóút mentén többször megálltunk, ugyanis
...jobbról tehéncsordát vettünk észre:
...balról szarvasok vonultak:
Van egy domboldal Bakonyjákónál, ahol meg szoktunk állni. Most vaddisznók túrtak a közeli völgyben:
(Faluismertető a www.schwaben.hu oldalon)
