E festői környezetben fekvő Bakonyi kis falu a kedvencem. A házak mögötti dombon Szarvaskő várfalának romjai magasodnak az égbe, a falu végi domboldalon birkák legelnek, a közelben patak csörgedez...
Íme néhány tipikus kép a faluról:
Szarvaskő várának története:
A Szarvaskő vára Himfy Benedek, pozsonyi ispán tulajdona volt, aki a 14. században Nagy Lajos királytól kapott engedélyt a megépítésére. A Himfy család tagjai rablólovagokká váltak, így Hunyadi Mátyás elkobozta a birtokaikat és Kanizsai László bárónak adta. Végül a várbirtok visszakerült a Himfy családhoz. 1499-ben Himfy Orsolya hozzáment Essegvári Ferenchez, így a férjhez került a vár zálogul, aki később megépíttette a külső várat. A 16. században valószínűleg egy török portyázó csapat rombolhatta le az épületet.
Ferenc Tamás grafikája szerint így nézhetett ki a vár:
Mára ez maradt belőle:
A várban minden ünnepnapon várjátékokat tartanak, sajnos erről lemaradtunk.
A falu látképe a várból:
1815-ben építették ezt a rendhagyó alakú katolikus templomot:
Néhány szó a faluról:
A környéken talált római sírláda azt jelzi, hogy a terület már a római korban is lakott volt, de a falu nevét először 1240-ben említik. Az Öregbakony vidéke az 1300-as években a Csák nemzetségé volt, Döbrönte környékét Hym fiai vették meg. 1325-ben Hymfi László volt Hölgykő és Csesznek királyi várnagya. Pál fia, Benedek volt Nagy Lajos király hadvezére, aki Döbrönte melletti Jákótelket kapta birtokadományul a királytól. Majd 1367 körül felépíttette Szarvaskő várát a dombtetőn. A török időkben elnéptelenedett a terület, melyet 1761-ben Somogyi Miklós földesúr német zsellérekkel betelepített a mai falu helyén. 1941-ben a lakosság 88%-a német volt. A 2. világháború után többségüket kitelepítették Németországba.
Bitva-patak a falu határában:
Az Üdülőfaluban töltöttük a hosszú hétvégét:
Másnap délelőtt elindultunk körbejárni a környéket a falu nyugati irányába:
Kilátás a hídról:
Órákig el tudnék itt ücsörögni a patakparton:
Falu melletti erdős rész:
A vár a távolban:
Fekete tehéncsorda a szomszédos domboldalon:
Délután elindultunk megnézni a várat.
Mire odaértünk a falutáblához, már jöttek a sötét felhők:
Itt már teljes sötétség borult a várra.
Sikerült kiválasztanunk a legrosszabb időt a vár meglátogatásához:
Viharos szél fújt, és néhány percig még hó is esett!
A szél elől a várfal mögé menekültünk:
Már kezd szakadozni a felhőzet és előbújni a nap:
Késő délután egy rövid erdei sétát tettünk a zöld+ jelzésen dél felé:
Házikó az erdő mélyén:
Már megy le a nap:
Gyönyörű narancssárga volt az ég alja:
Üdülőfalu a távolból:
A 2. nap túránkat Farkasgyepűre terveztük, az alábbi turistaútvonalon:
A zöld vonal turistajelzésen indultunk el:
Mocsári gólyahír az út mentén:
A Polányi-Mánc-hegy lábánál található az Ödön-forrás:
Csodálatos erdei utakon mentünk keresztül:
A vadászház mellett rátaláltunk egy erdei tavacskára:
Itt aztán volt medvehagyma dögivel, hazafele szedtünk is belőle:
A tavacskán keresztülfolyó Köves-patak mentén vezetett az utunk:
A patakpart virágai:
Ez vajon milyen erdei virág lehet?
A szintkülönbségek hatására kisebb zuhatagok alakultak ki:
Érdemes meghallgatni a patak zúgását az alábbi videón:
Következő látnivaló a Csurgó-kút:
A kút vízesése a Köves-patak szintkülönbsége miatt jött létre.
Érdemes megpihenni a völgyben található parkban:
Farkasgyepűre vezető út:
Farkasgyepűre érkezve a Nimród Étterem teraszán erőt gyűjtöttünk a visszainduláshoz.
Elhagyva a falut egy birkanyáj legelészett a fa alatt:
2012.04.10 Túra Bakonyjákóra:
A sárga vonal turistajelzés egyenesen a faluba visz. A Bitva-patak mellett haladtunk:
Bakonyjákó temploma:
Harangtorony:
A sárga vonal turistajelzés egyenesen a faluba visz. A Bitva-patak mellett haladtunk:
Bakonyjákó temploma:
Harangtorony:
