2012. szeptember 15., szombat

Bakonyjákó, Farkasgyepű, Bánd, Márkó

2012. 09.15 Bakonyjákó, Farkasgyepű, Bánd - Essegvár, Márkó - kápolna

Ezen a hétvégén elindultunk a Bakonyba, abban a reményben, hogy valahol találunk szállást, útközben betértünk néhány faluba.

Bakonyjákó előtt megálltunk egy pihenésre egy út menti dombon.

 
Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a a szomszédos domboldal tetején valami mozgás van:

Csak úgy csorogtak le a bárányok a dombtetőről...


Messziről látszik Bakonyjákó templomának tornya:



Farkasgyepűn megálltunk a Nimród étteremben, ettünk egy Nimród tálat:




BÁND:
Bándra csak azért mentünk be, hogy megnézzük Essegvár romjait, amit már a főútról lehetett látni.

Bánd egy aranyos kis bakonyi falucska. Az itt talált ókori leletekből feltételezhető, hogy már a római korban lakott volt. 1233-as oklevélben említik először a falut. Nevét első tulajdonosáról kaphatta a 13. században.

Szent Anna templom tornya:


A katolikus templom 1795-ben épülhetett, a bejárat fölött 1863, a tornyon 1884-es évszám szerepel.

A Séd-patak melletti mészkőszirten magasodik Essegvár egyik megmarad bástyája:


A várat Igmándi András építette 1279 és 1309 között. 1309-től a Lőrinte nemzetséghez került, majd a Segvári vagy Essegvári Család birtokolta a 16.századig. 1401 után királyi birtok lett, a Rozgonyiak a vár egy részét zálogbirtokul kapták a királytól, majd az Újlakiakhoz került. 1499 után Essegvári Ferenc feleségével Himfy Orsolyával Essegvárról Döbrönte várába tette át székhelyét, így a vár hanyatlásnak indult. Állítólag Kinizsi Pál felesége volt az utolsó ismert tulajdonos.

A kálvária emlékművet 1933-ban emelte a helyi lakosság:


Innen rálátni az egész falura:


A várat dél és kelet felől szárazárok védte:

A gótikus vár a völgyben húzódó utat őrizte vámszedő joggal. 

A vár így nézhetett ki:

A vár alapja:
 Valószínűleg az 1552-es török ostrom során pusztulhatott el.


Innen utunk tovább vitt Márkó falu felé. A falu határában látható kiskápolna:


Most csak az autóból fényképezve, de egyszer jó volna közelebbről is megnézni.

2012. augusztus 12., vasárnap

Nyári túra Bakonybélről indulva

2012.08.12 Túra Bakonybélről

A Bakonyi turistatérképen kinéztünk egy túraútvonalat, így kora reggel elindultunk Bakonybélre. A Szentkút (Borostyán-kút) nevű helyről kezdtük a sétát. A tó előtti tábla jelzi, 1023-1030-ig élt Szent Gellért a bencések bakonybéli kolostorában. Szentkúton töltött remeteéveinek állít emléket ez az 1825-ben emelt kápolna:



A Borostyán-kút elnevezést valószínűleg a forrásokat befoglaló medence oldalába épített borostyánkövekről kapta. Korábbi leírások szerint a 3 forrás neve: Gellért, Mór és Günther. A Borostyánkő lábánál lévő hatalmas sziklák pedig "Szent Günther könnyei".


 Szent Gellért szobrát 1996-ban állították fel:

Innen a piros négyzet turistajelzésen haladtunk tovább a Szömörke-völgyben:


 Hegyes-kő vagy Fehér-kő?


Fehér-kő árkon haladtunk végig:



Pilóta emlékmű az 1973-ban lezuhant 3 szovjet katonának állít emléket:


 Szentgáli Erdőgazdák által emelt faragott oszlop:


Középső-Hajag környéke:


A szovjet katonai bázis mellett paintball pályát alakítottak ki, ide aszfaltos út vezet.


A sárga+ jelzésen mentünk tovább:

  

  


 
 


A piros vonal jelzés Augusztin tanyára vitt:


Megpróbáltuk megkeresni a másik pilóta emlékművet, sikertelenül.


Elmentünk Ráktanya mellett:


A sárga vonal turistajelzésen visszaindultunk:





Látni lehet a 709m magas Kőris-hegy tetején a fehér gömböt:




 

Kiértünk egy tisztásra, itt volt egy totemoszlop, és egy fahasábokból kirakott híd:


Ez a kavicsos út Bakonybélbe visz:


Visszaértünk Szentkútra:




Bográcsban paprikás krumpli készült: